Egy nehéz műtét előtt a férfi néhány percet kért, hogy elbúcsúzhasson a macskájától: de hirtelen a macska felpúposította a hátát, fújni kezdett és karmolni gazdáját 😱😱
Egy nehéz műtét előtt a férfi néhány percet kért, hogy elbúcsúzhasson a macskájától: de hirtelen a macska felpúposította a hátát, fújni kezdett és karmolni gazdáját
Azt mondják, a macskák mindig megérzik gazdájuk fájdalmát és betegségeit. Ez a történet csak megerősíti ezt.
Az intenzív osztályon feküdt egy idős férfi. Már egy hónapja volt kórházban, és ezalatt egyetlen rokona sem látogatta meg. Egyetlen barátja és vigasza a macskája maradt.
Az ápolónők eleinte csodálkoztak, aztán beletörődtek: a macska minden nap ott ült mellette, mintha pontosan tudná, hol fáj. Különösen gyakran telepedett a hasára, hiszen a férfinak komoly emésztőrendszeri problémái voltak.
Az állat hamar az egész személyzet kedvencévé vált. Az orvosok etették, a betegek pedig mosolyogtak, amikor látták ezt a megható barátságot.
Végre eljött a műtét napja. A beteg tudta: ma minden eldől — vagy túléli, vagy soha többé nem ébred fel. Mielőtt elvitték volna, néhány percet kért, hogy elbúcsúzhasson a macskától.
Magához szorította, és az, ahogy mindig, a hasára feküdt. De hirtelen a viselkedése teljesen megváltozott. A macska felpúposította a hátát, fújni kezdett és karmolta gazdáját, miközben dühösen a kezére meredt.
Először azt hitték az orvosok, hogy az állat megijedt. De az egyik nővér észrevette, és rögtön világossá vált az ok a különös viselkedésre 😨😱 Folytatás az első kommentben 👇👇
Ott, ahová a macska mindig nézett, a beteg keze kezdett elkékülni. Azonnal hívták az aneszteziológust, és kiderült, hogy a férfinak trombózisa van, amely bármelyik pillanatban leszakadhatott volna.
Ha ebben az állapotban kezdték volna a műtétet — az végzetes hiba lett volna.
A macska megmentette gazdáját. Furcsa és nyugtalanító viselkedésének köszönhetően az orvosok időben megváltoztatták a tervet: először eltávolították a veszélyes vérrögöt, és csak ezután kezdtek neki a fő műtétnek.
Ezt követően az orvosok még nagyobb tisztelettel tekintettek a szőrös „kollégára”. Hiszen ő volt az, aki elsőként megérezte azt, amit még a legkorszerűbb műszerek sem tudtak kimutatni.
