A magyarországi Vác városában egy tudományos mérföldkő váltotta fel egy régi templomot, amely több mint 200 éven át állt a környéken.
Egy ősi domonkos templomot 1994-ben bontottak le Vácon.
A szentélyben lévő sírok feltárásakor a szakembereket megdöbbentette a 265, kivételesen jó állapotban fennmaradt emberi maradvány felfedezése.
Ezek a múmiák nem mindennapiak voltak. Szinte valamennyiüknél kimutatták a tuberkulózis kórokozóját, amelyet csak 1882-ben fedezett fel Robert Koch.
A betegséget a *Mycobacterium tuberculosis* nevű baktérium okozza, és elsősorban a tüdőt támadja meg, hosszan tartó köhögést, váladékképződést és lázat okozva. Azonban a 18. század emberei nem tudták, mi váltja ki ezt a betegséget.
A tuberkulózis akkoriban egyharmadnyi áldozatot követelt, ám a betegség oka ismeretlen maradt. A múmiák vizsgálata szerint a maradványok 90%-a érintett volt a tuberkulózisban.
Az érintettek nem tudhatták, mikor fertőződtek meg, de az állapotuk tökéletes megőrzöttsége lehetővé tette a tudósok számára, hogy nyomon kövessék a betegség évszázadokon átívelő fejlődését.
Különösen érdekes volt, hogy egy egész család is a tuberkulózis áldozatául esett. A Hausmann család három tagját azonosították a sírok között. Az idősebb Terézia Hausmann, aki 28 évesen, 1797. december 27-én halt meg; az anyja, akinek a neve nem ismert; valamint fiatalabb húga, Barbara, akiről Terézia gondoskodott.
A család tagjai egymás után estek áldozatul a betegségnek: Barbara fiatalon halt meg, majd Terézia négy évvel később követte őt, miután anyjukat is elveszítette.
A felfedezés azért is különleges, mert az antibiotikumok kora előtt történt halálesetek során a baktériumok még nem alakultak ki az ellenálló képességgel szemben.
Az ősi DNS elemzése során a tudósok különböző törzseket azonosítottak, amelyek közül néhány a Római Birodalomból származott. Például a Hausmann család múmiáinál két eltérő tuberkulózistörzset találtak.
A kutatás eredményeit a *Nature Communications* című folyóiratban publikálták. Mark Pallen, az Egyesült Királyság Warwick Medical School orvosi mikrobiológia professzora szerint a tanulmány segíthet a mikroorganizmusok evolúciójának és terjedésének nyomon követésében.
A kutatók megállapították, hogy bizonyos tuberkulózisbaktérium-törzsek már több mint két évszázada jelen vannak Európában.
A múmiák természetes megőrződése annak köszönhető, hogy a maradványokat 1730 és 1838 között a váci templom kriptájában helyezték el.
Az 1780-as években II. József osztrák császár betiltotta a kriptás temetkezéseket, mivel ezek hozzájárultak a környék szennyezéséhez. Ennek ellenére a váci lakosok továbbra is temettek a templom alá, egészen 1838-ig.
A múmiákat végül a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a tuberkulózis a 18. században milliókat ölt meg világszerte, és napjainkban is súlyos probléma.
A múlt mikrobiális világának vizsgálata, azaz a farmakobiológia, ígéretes utat kínálhat új tuberkulózis elleni kezelések kifejlesztéséhez.
