Hobbi fémdetektoros egy óriási római kori érmearanyleletet fedezett fel Nagy-Britanniában
Laurence Egerton, egy 51 éves amatőr kincsvadász, egyedülálló felfedezést tett, amikor fémdetektorával kutatott East Devonban, Seaton közelében. Egy hatalmas, körülbelül 22 000 bronzötvözetből készült római pénzérmét tartalmazó leletre bukkant, amely az egyik legnagyobb ilyen típusú kincs Nagy-Britanniában.
Egerton annyira aggódott a felfedezés biztonsága miatt, hogy három éjszakán át a helyszínen maradt és az autójában aludt, miközben régészek feltárták a területet, nehogy valaki elrabolja a kincset.
A Seaton Down-i érmearanylelet néven ismert gyűjteményről úgy vélik, hogy egy magánszemély vagy egy római katona rejthette el biztonsági okokból, azonban soha nem tért vissza érte.
A kincset 2013 novemberében találták meg, és azonnal régészeti vizsgálat alá került. Az érméket egy gödörben helyezték el, és valószínűleg eredetileg egy bőrzsákban vagy szövetben tárolták, amely az évszázadok során elbomlott.
Egy ritka és kivételes régészeti felfedezés
Ez a lelet nemcsak mérete miatt különleges – hiszen a 2010-ben talált 52 503 érméből álló Frome-i kincs és az 1989-ben Dorsetben felfedezett 22 703 darabos Nether Compton-i lelet után az egyik legnagyobb –, hanem azért is, mert a IV. századból származó egyik legjobban megőrzött pénzérme-gyűjtemény.
A Devon megyei hatóságok a 2023 elején tartott vizsgálaton hivatalosan is kincsleletként nyilvánították, ami azt jelenti, hogy a törvények szerint a brit állam tulajdonába kerülhet, és múzeum vásárolhatja meg, miután az Értékbecslő Bizottság meghatározta annak piaci értékét.
Összehasonlításképpen, a Frome-i kincs értékét 320 000 angol fontra becsülték, így a Seaton Down-i érmék értéke körülbelül 100 000 font lehet.
Az alacsonyabb becsült érték részben annak köszönhető, hogy ezek az érmék kizárólag bronzötvözetből készültek, míg a Frome-i lelet ezüst- és rézpénzeket is tartalmazott, ami növelte annak értékét.
Mekkora vagyont jelentett ez az összeg az ókorban?
A lelet korabeli értéke megegyezett négy aranysolidus (aranypénz) értékével, amely elegendő lett volna két római katona egyéves élelmezésére, vagy egy munkás kétéves fizetésére.
Neville Morley, a Bristoli Egyetem professzora szerint az ókori pénz vásárlóereje jelentősen változott időben és térben, de az összehasonlítás kedvéért elmondható, hogy:
Egy római katona kétéves fizetésével egyenértékű volt Egy szakképzett kézművest 80 napig lehetett volna foglalkoztatni ebből az összegből
Kb. 1000 korsó gall sört (vagy kétszer ennyi egyiptomi sört, amely gyengébb minőségű volt) lehetett volna venni belőle
Annyi gabonát vásárolhattak volna, amely két évig elegendő volt egy ember táplálására
Mindez azt mutatja, hogy noha ez a kincs nem biztosított volna luxuséletet vagy nyugodt öregkort, az akkori emberek többsége a puszta megélhetésért küzdött, és ritkán volt lehetőségük megtakarításokat felhalmozni.
Egy ilyen vagyont összegyűjteni tehát kiemelkedő teljesítménynek számított.
Hogyan zajlott a felfedezés és a feltárás?A Royal Albert Memorial Museum (RAMM) Exeterben, amely már most is jelentős római kori régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, adománygyűjtést indított az érmék megszerzésére.
Egerton, aki fémdetektorával hivatalos engedéllyel kutatott egy magántulajdonban lévő földterületen, eredetileg néhány római érmét talált, ami meglepő volt, mert Devon területén ez ritkaságnak számít. Ezután rácsos mintázatban kezdett ásni, és egy erős jelzést kapott detektorától.
A legtöbb fémdetektor beállítása kizárja a vasat, de Egerton ennek ellenére úgy döntött, hogy megnézi, mi van a föld alatt. Néhány vaskosár után rábukkant az évezredek óta érintetlen római érmékre.
A felfedezést követően hivatalos bejelentést tett a hatóságoknál, ahogy azt az 1996-os brit kincstörvény előírja. A Devon megyei régészeti hivatal és a British Museum szakértői együtt dolgoztak a feltáráson.
A pénzérmék Kr. u. 260 és 348 közötti időszakból származnak, és olyan híres uralkodók képmását viselik, mint Nagy Konstantin, családja, társcsászárai, elődei és utódai.
A felfedező így nyilatkozott:
“Ez messze a legnagyobb lelet, amit valaha találtam. Ehhez hasonlót nem lehet felülmúlni. Amíg a kincset feltárták, három éjszakán keresztül az autómban aludtam mellette, hogy senki ne lophassa el.”
Ez a felfedezés újabb izgalmas fejezetet nyit Nagy-Britannia római kori múltjának kutatásában, és segíthet a történészeknek jobban megérteni a római gazdaság működését és az emberek életkörülményeit a IV. századi Britanniában.
**A Seaton Down-i római érmelelet – Egyedülálló régészeti felfedezés**
A **Seaton Down-i érmekincs** nemcsak Nagy-Britannia egyik legnagyobb ilyen típusú felfedezése – hiszen méretét tekintve csupán a **2010-ben feltárt Frome-i kincs (52 503 érme) és az 1989-ben Dorsetben felfedezett Nether Compton-i lelet (22 703 érme)** előzi meg –, hanem egyben a **legjobb állapotban fennmaradt IV. századi érmegyűjtemények egyike is**.
Egerton így emlékezett vissza a felfedezés pillanatára:
*”A következő ásónyi föld már tele volt érmékkel, amelyek egyszerűen szétterültek a földön.”*
## **Kivételes állapotban megőrzött pénzérmék**
Bill Horner, Devon megye régésze elmondta, hogy a **pénzérmék Kr. u. 260 és 348 közötti időszakból származnak**, és **Nagy Konstantin császár, családja, társcsászárai, valamint közvetlen elődei és utódai képmását** viselik.
Horner hangsúlyozta, hogy a lelet rendkívüli megőrzöttsége lehetővé tette a pontos datálást:
*”A British Museum és a mi régészeink is egyetértenek abban, hogy a lelet kiemelkedően jó állapotú. Ez ritkaság Devonban, mivel a megye talaja enyhén savas, ami általában gyorsan korrodálja a fémeket.”*
## **A felfedezés körülményei és múzeumi tervek**
Egerton a felfedezést **egy magántulajdonban lévő földterületen** tette, egy **korábban feltárt római villa, a Honeyditches** közelében. A 1996-os brit kincstörvény előírásainak megfelelően **azonnal értesítette a föld tulajdonosát, a Clinton Devon Estates birtokot**, valamint a hatóságokat.
A **Royal Albert Memorial Museum (RAMM) Exeterben** jelezte, hogy szeretné a kincset **Devonban tartani**, hogy azt **több mint 1500 év után először a nagyközönség is megtekinthesse**. A múzeum ezért **adománygyűjtő kampányba kezdett**, hogy megszerezze a szükséges forrásokat az érmék megvásárlására.
Horner elmagyarázta, miért lehetett egy ilyen kincs elásva:
*”Abban az időben nem léteztek bankok, így egy mély gödör a földben éppoly biztonságos rejtekhelynek számított, mint bármely másik.
Az emberek gyakran rejtették el megtakarításaikat, ha nehéz idők jártak, vagy ha hosszú útra indultak. Az azonban, aki ezt a kincset elrejtette, soha nem tért vissza érte.”*
## **A dél-angliai római kori érmeleletek sorában kiemelkedő felfedezés**
A Seaton Down-i érmekincs felfedezése fontos helyet foglal el a dél-angliai nagy római érmearanyleletek között. Az egyik legjelentősebb ilyen kincs a **Frome Hoard**, amelyet Somersetben találtak. Ez az 52 503 érméből álló gyűjtemény a **valaha talált legnagyobb római kori érmekincs, amelyet egyetlen edényben rejtettek el**, és amelyet Kr. u. 290 körül helyeztek a föld alá.
A RAMM továbbra is reménykedik abban, hogy sikerül elegendő pénzt összegyűjteni a Seaton Down-i érmekincs megvásárlására, és ezzel egyedülálló lehetőséget biztosítani a nagyközönség számára a római kori Britannia történetének felfedezésére.
