Egy fiatal lány, akinek tekintetében az idegesség és az elszántság különös elegye csillogott, tétován lépett a vakító rivaldafénybe.
A világhírű sztár egy kedves kérdéssel és a mikrofonját nyújtva fordult hozzá: „Ismered a *You Raise Me Up* című dalt?”
Az aréna ujjongással telt meg, mintha ezzel jeleznék a varázslatos pillanat közeledtét, amely mindenkit el fog ragadni. A lány mélyen önmagából merítette a bátorságot, és félénken bólintott.
Hangja, amely olyan finom volt, mint egy suttogás, mégis erőteljes, akár egy szimfónia, betöltötte az aréna hatalmas terét az ikonikus dallam első hangjaival.
Abban a pillanatban a tömeg egy emberként sóhajtott fel csodálattal és tisztelettel – egy olyan különleges tehetség elismeréseként, amely egy törékeny külső mögött rejtőzött.
